Abszolút érték (2)
Implicit alakú abszolút-értékes függvények.
Ebben a részben implicit abszolút-értékes függvények
ábrázolásával foglalkozom. Tehát olyanokkal, amelyek képletében (egyenletében)
a függő változó nincs kifejezve a független változó és konstansok segítségével.
Sőt inkább úgy fogalmaznék, hogy kifejezése még nehézségekbe is ütközik. Ettől
még a függvények ábrázolása könnyen megoldható. Az ábrázolást követően
legtöbbször azzal szembesülünk, hogy a keletkezett relációk nem függvények. Egy
független értékhez több érték is (gyakran kettő, néha három vagy végtelen sok) tartozik.
Nem gondolnám, hogy itt emiatt visszavonulót kellene fújni. A körnek,
ellipszisnek, hiperbolának is ilyen egyenleteit ismerjük és ábrázoljuk őket
koordináta rendszerben. Itt is így járunk el. Kicsit a másodfokú görbékre
gondolva, olyan képletekkel próbálkozom, amikor az egyik oldalon lesz egy
konstans, az egyenlet másik oldalán pedig keverve a függő és független változók
vagy abszolútérték-jelen belül, vagy kívül. Lássunk néhány tetszetős példát.
A körre gondolva, nézzük mit kapunk, ha a következőt
ábrázoljuk:
Egy négyzetet kaptunk, mely köré egy r=5 sugarú kört lehetne rajzolni.
Koordináta-transzformáció segítségével toljuk el ezt a négyzetet egy v(2, 3) vektorral. Természetesen az
egyenlet:
Ahogy
azt a körnél megtanultuk.
Növeljük az x-et tartalmazó tagok számát:
Egy hatszöget kaptunk.
Most az y
tagok száma is legyen kettő.
Ekkor egy szabályoshoz közeli nyolcszöget kapunk:
Öt tag esetén:
már egy tízszög lesz a grafikonja:
Ne csak összeadás legyen a tagok között. Először az x-et
tartalmazó tag legyen negatív.
Mintha az y
koordinátatengellyel párhuzamos tengelyű hiperbola lenne az eredmény (kettős V
betű):
Most az y-t
tartalmazó tag legyen negatív.
Ez is hiperbolához hasonló, olyan mintha x koordinátatengellyel párhuzamos tengelyű
lenne (hasonlít a nagyobb – kisebb jelre):
Nézzük a következő képletet.
Ez talán még jobban emlékeztet a hiperbolára:
Ha tagoknak az együtthatói nem 1 abszolút-értékűek:
Ez viszont már elég vicces alakú lett:
Eddig külön-külön voltak a változók. Most tegyük őket
egy abszolútérték-jelbe.
Az eredmény párhuzamos egyenes-pár.
Azt gondolhatnánk, hogy a különbség egészen más, de
nem.
Párhuzamos egyenes-pár pozitív meredekséggel.
Növeljünk együtthatót:
A megnövelt meredekség miatt a két párhuzamos közelebb
került egymáshoz.
Most másodrendű alakot nézzünk:
A párhuzamosok törést szenvednek.
Ha a függetlennek tekintett változó kerül a második
abszolútérték-jelbe, azaz
,
akkor a következőt látjuk:
Eddig minden változó abszolútérték-jelbe volt zárva.
Most legyenek szabadon is.
Az x=5
értékhez végtelen sok y érték
tartozik.
Két együtthatót változtatva a kép nagyot változik.
Íme az eredmény:
Változtassunk újabb együtthatót:
Hoppá, ez egy függvény:
Több tagban is szerepeljenek együtt a változók
abszolútérték-jelben.
Ez egy kicsit az y=1/x
függvényre hajaz.
Mi lesz, ha a két tagot összeadjuk?
Egy négyzetet kaptunk.
Ha együtthatót növelünk:
Ekkor szétszakad a négyzet.
Pozitív előjelre viszont
rombusszá alakul.
Növeljünk együtthatót az abszolútérték-jeleken belül:
Téglalapot kaptunk.
Egy előjelváltás az abszolút-értéken belül:
És egy elforgatott négyzet az eredmény.
A következő képlet
Pedig egy négyszöget ad, melynek átlói merőlegesek
egymásra (egyébként általános négyszög).
Ne fukarkodjunk az egymásba ágyazással. Befejezésül
nézzük a következő hatod-rendű függvényt.
Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mit lát.
Összegzésképpen mit mondhatnék? Nem könnyű rendszer
találni a képletek és grafikonjaik között. Nem is biztos, hogy jó példák
jutottak eszembe ebben a pár órában. Nagyon változatos grafikonok jöttek létre,
szinte kizárólag olyanok, amelyek nem függvényeket határoznak meg. Még
próbálkozok néhány esettel, ha valami érdekességre még rábukkanok, akkor itt
közlöm majd.
Íme egy ilyen:
Ez talán csillag, talán nem, mindenki döntse el
magában.
Matematikusok számára ismerős lehet a Dirichlet-féle függvény. Aki nem ismerné, ez egy olyan
függvény, amely bármely valós számra értelmezett, de sehol sem folytonos.
Definíciója: a függvény értéke egy, ha független változó racionális és nulla,
ha irracionális. A képe – legalább is látszólag – az x tengely és az x
tengellyel párhuzamos, az y tengelyt
a (0, 1)-ben
metsző egyenes. Látszólagos, mert nem tudjuk csak racionális, vagy csak az
irracionális pontokat megrajzolni az egyeneseken, mert mindkét számhalmaz a
számegyenesen mindenütt sűrűn helyezkedik el, azaz bármely pontnak, bármilyen
kis környezetében van racionális és irracionális szám is. Azt, hogy nem
folytonos, épp ezen tulajdonsága alapján lehet
belátni. A folytonosság definíciója szerint: a függvénynek a pontban léteznie
kell határértékének és ennek meg kell egyezni a behelyettesítési értékkel. De a
határérték nem létezik azért, mert bármely ponthoz található olyan a ponthoz
konvergáló sorozat, amely csak racionális számokból áll, ezeken a függvényérték
1, azaz 1-hez tartanak, és létezik szintén bármely ponthoz olyan a ponthoz
konvergáló csak irracionális számsorozat, amelyhez tartozó függvényértékek mind
nullák, így 0-hoz tartanak. Azaz a
függvénynek egyetlen pontjában még határértéke sincs (mivel a 0 nem egyenlő 1-gyel), nem hogy folytonos lenne. (Csak érdekességként: az a
függvény, amely racionális számhoz önmagát, irracionálisra számhoz pedig a
negatívját rendeli, egyetlen pontban, a (0,
0)-ban folytonos. Képe az y=x és az y=-x egyenesekre esik.)
Hogy jön a csizma az asztalra? Azaz mit keres itt a Dirichlet-függvény? A most említett függvény sehol sem
folytonos. Az alap abszolútértékes-függvény (az y=/x/) viszont a (0, 0)-ban nem differenciálható. Láttuk, hogy az
abszolútértékes-függvények számos törésponttal rendelkezhetnek. Nem
kreálhatnánk-e egy olyan függvényt, amely legalább egy intervallumon, az
intervallum minden pontjában folytonos, viszont az intervallum egyetlen
pontjában sem deriválható. Tegyünk próbát. Nézzük a következő függvénysort.
, ahol n=2*k+1.
De ne csak nézzünk, ábrázoljunk is. A függvények képe
nagyon árulkodó. Lássuk, mondjuk először a harmadikat:
Most a hetediket:
Majd a kilencediket:
És egy még későbbit, mondjuk a 13. tagját a sornak:
Remélem világos, hogy mire megy ki a játék. Egy olyan
függvényhez közelítünk, amely az értelmezési tartománya -16<=x<=16 intervallumának bármely
pontja, bármely környezetében található +1
és -1 meredekségű
egyenes szakasz is, azaz itt nem deriválható.
A függvénysor határfüggvényének képlete:
És így néz ki:
Amely a -16<=x<=16 intervallum egyetlen pontjában sem
deriválható.